Ivartalanítás? És ha igen, mikor?

Az ivartalanítás kérdésében nincs egyetlen, mindenkire érvényes jó válasz. Én személy szerint nem vagyok a híve az ok nélküli – különösen a 2 éves kor előtti – ivartalanítás híve, ebben a cikkben szeretném megmutatni, miért.

Miért vita ez a téma?

Az ivartalanítás iránti hozzáállás nagyon eltérő a világban: az USA-ban és Kanadában rutinszerű jelleggel ajánlják az ivartalanítást még ivarérés előtt szociális szempontok, populációkontroll, menhelyi nyomás miatt. Ehhez képest tőlünk nyugatabbra Európában (pl. Németország, Svédország, Norvégia) legtöbbször nem rutinból, hanem leginkább csak egészségügyi okból végzik.

Vajon mit mondanak a tudományos kutatások?

Pozitív egészségügyi hatások:

• Szukáknál jelentősen csökken az emlődaganatok előfordulása, ha a tüzelés előtt történik az ivartalanítás (a kutyák leggyakoribb rosszindulatú daganata), valamint gyakorlatilag nullára csökken az életveszélyes méhgyulladás esélye.
• Kanoknál megszűnik a hererák kockázata és csökkennek bizonyos prosztata-eredetű problémák.

Egyes nagy epidemiológiai elemzések azt állítják, hogy a sterilizált kutyák átlagosan tovább élhetnek, és kisebb eséllyel halnak meg fertőző, vagy traumás okok miatt, az utóbbi időben végzett kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy ez a hosszabb élettartam nem általánosan igaz, és erősen függ a fajtától, a testmérettől és az ivartalanítás időzítésétől.

A viselkedési változásokra vonatkozó adatok ugyanakkor még kevésbé egyértelműek. Két nagy mintás vizsgálat szerint az ivartalanítás bizonyos fajtáknál nem csökkenti, hanem akár növelheti az agressziót, az izgatottságot és a félelmi reakciókat. Bár ezek a tanulmányok nem állítják azt, hogy az ivartalanítás önmagában agressziót okoz, viszont egyértelműen rávilágítanak arra, hogy nem tekinthető univerzális megoldásnak viselkedési problémák esetén. Ez nem egy megoldó kulcs, így nem is célszerű akként tekinteni rá.

A megfelelő szocializációt, a kutya szükségleteinek rendszeres kielégítését, valamint a következetes nevelést és képzést önmagában az ivartalanítás – vagyis a nemi mirigyek eltávolítása – nem képes helyettesíteni.

Negatív hosszú távú hatások (különösen korai ivartalanítás esetén):

A hormontermelés szoros összefüggésben áll a csontnövekedéssel és a kötőszövetek fejlődésével, a nemi hormonok sokkal nagyobb szerepet játszanak a kutyák általános egészségében és fejlődésében, mint azt korábban hitték.

A korai – 6 hónapos kor előtti – ivartalanítás jelentősen megnövelheti a csípő- és könyökdiszplázia, valamint a kereszt-szalag sérülések (CCL) kockázatát, növeli az ortopédiai problémák valószínűségét, mivel késlelteti a növekedési porcok záródását. Ez különösen a nagyobb testű kutyáknál fontos tényező.

Egy kutya folyamatosan növekszik kölyök- és serdülőkorban. Ezen időszakok alatt nemcsak méretük változik jelentősen és rohamtempóban, hanem csontjaik és ízületeik is ilyenkor fejlődnek ki teljesen. Ha egy kutyát túl korán ivartalanítanak, a még fejletlen reproduktív szervek hiánya befolyásolja a hormontermelést, kedvezőtlenül hat a csontok és kötőszövetek optimális fejlődésére.

Ezek a hormonok nagy szerepet játszanak a lábcsontok növekedési zónáinak lezáródásában is, így, ha korán ivartalanítunk, akkor a lábcsontok növekedése eltolódik, a láb egy kicsit hosszabb lesz, és ennek eredményeképpen nem illeszkedik majd jól az ízületbe.

Ezért látunk bizonyos – főleg nagytestű fajtáknál emelkedett esetszámokat a könyök-, csípőízületi diszplázia, vagy a keresztszalag szakadása terén.

Daganatok és egyéb betegségek is felléphetnek, mint negatív utóhatások:

Egyes rákos betegségek — például osteoszarkóma, hemangioszarkóma, limfóma — kockázata magasabb lehet sterilizált kutyáknál, különösen korai ivartalanítás esetén.

Talán a legaggasztóbb dolog az ivartalanítás és bizonyos rosszindulatú szarkómák, köztük a limfóma, az oszteoszarkóma és a hemangiosarcoma közötti kapcsolat, de a hízósejt-daganatok és a szívdaganatok is szerepet játszanak. Ezen daganatok mindegyike gyakrabban fordul elő ivartalanított kutyáknál, mint az épeknél. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek statisztikai összefüggések, nem pedig ok-okozati bizonyítékok minden egyes kutya esetében.

Az ortopédiai betegségekhez hasonlóan bizonyos fajták nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint mások. Például az ivartalanított nőstény rottweilereknél háromszor-négyszer nagyobb a kockázata az oszteoszarkóma kialakulásának, míg más fajtáknál csak kétszeres a kockázat. Az ivartalanított nőstény vizsláknál kilencszer nagyobb a valószínűsége az oszteoszarkóma kialakulásának, míg az ivartalanított golden retrievereknél ez négyszeres érték.

Ez többek között az egyik oka annak, hogy egyes kutatók nem javasolják a minden kutyánál azonos korai ivartalanítást — inkább az életkor-, fajta-, nem- és egészségi háttér egyedi mérlegelése ajánlott.

Korai ivartalanítás és “öregedés”:

Egy 2003-ban elvégzett kutatás - amelyben több, mint 400 rendkívül hosszú életű Rottweilert vizsgáltak - alátámasztja, hogy a nemi hormonok kulcsszerepet játszanak a késői életszakaszban megőrzött életerő fenntartásában mind a kan, mind a szuka kutyák esetében. 

A kanok közül azok, akiket 2 éves koruk előtt ivartalanítottak, bizonyultak a legelesettebbnek. Azok az egyedek, akik a leghosszabb ideig megőrizték nemi hormonjaikat és csak idősebb korban estek át a műtéten, 13-szor nagyobb eséllyel maradtak életerősek idősebb korukban. 

A szukák esetében - bár kisebb mértékű, de még mindig erős összefüggést találtak: akik 2 éves kor előtt lettek ivartalanítva, idősebb korukban jóval törékenyebbek, gyengébbek voltak; míg azok, akik hosszabb ideig megőrizték hormonális működésüket, háromszor nagyobb eséllyel maradtak egészségesek, életerősek és aktívak.

Ezen adatok alapján az általános állatorvosi gyakorlatban elterjedt korai ivartalanítás - gyakran 6 hónapos kor előtt - nagy kockázatot hordozhat. Igaz, ezt a kutatást csak Rottweilerekkel végezték el, ezért nem általánosítható minden fajtára, de az összefüggések mindenképpen figyelemre méltóak.

Társadalmi szinten nyilván érthető, hogy az emberek a legjobbat akarják maguknak és a kutyájuknak, de ez csak addig van rendben, amíg nem a saját kényelmük érdekében teszik ezt. Nagyon is fontos átgondolni, és az adott fajtának megfelelően megvizsgálni, hogy miért és pontosan mikor ivartalanítsunk.

Nálunk mindkét kutya ivaros és az is marad, amíg nem lesz egészségügyi oka az ivartalanításnak. Az, hogy valami megtörténhet (pl. egy betegség), nem jelenti azt, hogy meg is történik.

Én abban hiszek, hogy ha majd egy hídhoz érünk, akkor átmegyünk rajta. Addig, amíg azt sem tudjuk, hogy van-e az utunknak olyan szakasza, ahol híd van, nem is fontos, hogy mi kell az átkeléshez. Magyarán szólva nem kell folyton azon kattogni, hogy "jaj, de mi van ha", mert ezzel csak a negatív erőket vonzza be az ember... 😊

Felhasznált források:

• https://journal.iaabcfoundation.org/

• https://link.springer.com/

• https://welovedogz.hu/

"Akit soha nem ébresztett egy finoman bökdöső orr, netán egy lelkesen csóvált farok kopogása az éjjeliszekrényen, az valóban elszalasztott valamit ebből az életből."

/Tor Age Bringsvard/