Színek vagy csendes egybeolvadás?

Mi lenne, ha azt mondanám, hogy elég a már mindenhol újra és újra megjelenő szürke és bézs színekből?

Van egy nagyon praktikus, divatos szürke pulóverem, amolyan kényelmes fajta, egyszerű, nem túl vastag, kabát alatt is jól hordható darab. Valahogy mindig az az első, hogy ezt veszem fel, amikor megyek valahová, de tavaly tél végén eljutottam odáig, hogy ha még egyszer a kezembe kerül ez a semmilyen, depresszív szín, akkor kidobom a kukába. Azóta nem volt rajtam és beszereztem pár színes cuccot, de a kérdés ott motoszkál a fejemben: vajon az oly divatos neutrális színek tényleg a divatból fakadnak, vagy az elménk rejtett programozása folyik a háttérben?

Egy kutatásban több ezer tárgyat vizsgáltak meg a kutatók az elmúlt évszázadból és azt találták, hogy amíg régen harsány színek uralták a mindennapi tárgyainkat, addig manapság majd minden, ami körülvesz minket, minden technikai eszköz-, de még az autók színe is fehér, szürke vagy fekete.

Két évszázaddal ezelőtt még sokféle szín keveredett, a fekete/fehér/szürke árnyalatok az összes tárgy körülbelül 15%-át tették ki.

Ma már minden szürke: Világunkat (összesen körülbelül 60%-ban) fekete, fehér vagy szürke tárgyak és anyagok uralják, egyetlen fukszia vagy narancssárga sem látható.

Vegyük például az autókat. Az újonnan gyártott autók hetven százaléka fekete, fehér vagy szürke. És mi a helyzet a belső dekorációval? A szőnyegek legnépszerűbb színe a szürke, a legnépszerűbb festékek nevei olyanok, mint a „köd”, a „pára” és a „vászon”.

Régen nekünk is volt zöld és piros tárcsázós telefonunk, a kenyérpirító is volt pirosban, a fürdőszoba csempe kék vagy zöld volt, de anno a Dacia-nk is harsány „dínósárga” volt, manapság viszont a szürke, a bézs és azok árnyalatai uralják az otthonok és az utakon rohamtempóban növekvő autómennyiség nagy részét. 

Emellett divatba jöttek a homogén, egysíkú felületek, de vajon miért tűntek el a színek és a formák? Ez valóban a divat változása vagy talán több is annál?

A kutatók e jelenség mögött több okot is látnak, amelyek jelentősen befolyásolják ezeket az irányzatokat:

Az első ok az ipari tömeggyártás, ami előnyben részesíti az egyszerű, szabályos formákat, hiszen így nagyobb mennyiséget tudnak azonos idő alatt legyártani és piacra dobni.

A második a globalizáció, ami a nagy márkákat hozza kedvező helyzetbe, akik globálisan uniformizálják a környezetünket. A neutrális színek ugyanis biztonságosak, nem kötődnek kultúrához, nem megosztóak, nem hivalkodóak és kb. mindenhol eladhatóak. Ez az uniformizált design felülírja a helyi tradicionális mintákat, színeket. Az előállítás olcsó és újra meg újra eladható a világon bárhol, de ha például az újépítésű ingatlanokat nézzük, szinte bárhol a világon nagy százalékban minimalista stílusban épülnek kevés szín és anyagvariáció felhasználásával.

A harmadik a digitalizáció, amit a képernyők minimalizmusa csak felerősít, bizony mindenhol jelen vannak az életünkben, a kezünkben, a karunkon, az otthonunkban; ezek nélkül már szinte mozdulni sem tudunk. Viszont a legérdekesebb és legveszélyesebb része ennek a pszichológiai háttere. A zajos, információval és impulzusokkal túlterhelt mindennapokban az emberek könnyedén és örömmel fordulnak a natúr színek felé, hiszen ezek nyugalmat és békét adnak, de lehet, hogy nagy árat fizetünk ezért?

A természetben és a történelemben a színek mindig hatalmat jelentettek, identitást adtak és megkülönböztettek. Aranyban az uralkodókat, bíborban az egyház magasabb rangú képviselőit láthattuk, míg a közemberek sápadt, fád színű ruhákban jártak.

Ha eltűnnek a színek és velük együtt a különbségek is, azt látszólag pozitívnak éljük meg ebben a „píszí” világban, viszont ezáltal uniformizáltak, egyformák leszünk és egyúttal könnyebben megvezethetőek is.

És itt jön elő a neuropszichológia, mint negyedik ok. A letisztult, egysíkú terek ugyanis valóban csökkenthetik a stresszt és segítik a koncentrációs képességet, de a túlzott egyszerűség érzelmi sivárságot, beszűkülést okozhat. Agyunk ősi programja keresi a változatosságot, a mintákat, viszont, ha a környezetünkben a tér és minden tárgy egyforma vagy hasonló formában és színben pompázik, akkor az monotóniához, unalomhoz és súlyosabb esetekben szorongáshoz vezethet. Ha nincsenek körülöttünk színek és minták, agyunk lecsendesedik, kevesebb impulzus mellett kevesebb a kérdés és a lázadás. A genetikai okok mellett az impulzus hiánya könnyen Alcheimer kórhoz vagy demenciához vezethet, sajnos ezt első kézből tapasztaltam meg a családunkban.

A neutrális színek tehát nem csupán nyugalmat adnak, hanem kiűzik életünkből a színeket annyira, hogy egy idő után már vágyni sem fogunk rájuk, csökkenti az új ötletek és a váratlan asszociációk megszületését és megöli a kreativitásunkat.

Pont ezért van az, hogy a Bruuno’s Collection palettáján mindig is sok színt, sok variációt találtok, hiszen a Világ sokkal szebb, ha színes. Ezek a mintás - színes szerkók minden kutyának jól állnak és feldobják a gazdik hangulatát egy fáradt nap végén. Találtok pasztellszíneket is, ha valaki épp egy csendes egybeolvadásra vágyik, de az uralkodó irányvonal mindig is a színek, az egyedi minták és azok variációi lesznek.

Mi a Bruuno’s Collection-nél nem vagyunk hajlandóak lehangolni, visszafogni magunkat, hiszen:

• a színek vizuálisan lebilincselőek
• a színek megragadják a figyelmet
• a színek örömet és boldogságot hoznak

Ahogy a körülöttünk lévő világ elcsendesedik, tudd, hogyan tehetsz hozzá egy kis fűszert a hangulatodhoz – még ha csak kis mértékben is.

Tűnj ki a tömegből és élvezd a jó hangulatot. <3

"Ha a kutyák beszélni tudnának, talán ugyanolyan nehéz lenne kijönni velük, mint az emberekkel."

/Karel Capek/