Baloo története 2. rész

Szóval Baloo megérkezett hosszas utazás után és az első pillanattól kezdve éreztem, hogy ez jó lesz. A kiválasztás előtt kérdeztem a tenyészőjét a személyiséget illetően, mert bár a küllem, a testi egészség mindennél fontosabb, a jó idegrendszer szintén a lista elején van.

Mint említettem a kék és a zöld nyakörvvel megjelölt kutyik között kellett dönteni, és mivel küllemre mindkettő hasonlóan szépnek ígérkezett, így nem maradt más, a személyiségjegyek alapján akartam választani. Kérdésemre a tenyésztő elmondta, hogy míg a zöld nyakörves kiskutya aktívabb, dolgosabb, „apportosabb”; addig a kék nyakörves nyugodtabb, ragaszkodóbb, „emberesebb”.

Végül a kéket választottam, bár utólag többször gondoltam azt, hogy a zöldet kellett volna. Küllemileg a mai szememmel a zöld lett volna a jobb, de kiegyeztem azzal, hogy talán a sors akarta így, mert bár nem lett belőle "versenykutya", és tenyésztéseb sem szabad belevonni, de kétségkívül boldog élete van és mindent megkap, amire szüksége van.

Abban biztos voltam, hogy a drága Brunomnál csakis pörgősebb kutyát tudok magamhoz venni, de azért próbálkoztam, hátha egy a sárga szerelmemhez hasonló lelkületű kutyit sikerül találnom. Az apportkészség természetesen szintén fontos, de a Bruno-val eltöltött retriever tréningek alkalmával megtanultam, hogy ezt a képességet jó képzéssel lehet erősíteni. Mint kiderült semmilyen retriever képességet nem kell erősíteni, Baloo mindent is cipel, hoz-visz, igazi retriever... 😀

Kis pufóka mikor megérkezett, olyan volt, mint egy gömbhal, sokáig így is hívtam. Bár nagyon cuki volt azzal a habtesttel, az egészségnek és a csontozatnak nagyon nem tesz jót a 19 kg ilyen fiatalon (4 hónapos volt). Igazi nehéz, vastagcsontú kutya, teljesen más, mint Bruno feszes kis krumpliteste anno. Sokat figyelmeztettek, hogy gyors növekedés okozhat gondot és mivel ezzel én is tisztában voltam, azonnal fogyókúrába kezdtünk. Sokáig a súlya nem is változott, de ahogy nőtt, egyre vékonyabb lett.

Brunoval is egyre jobban összebarátkoztak, bár a „nagy fehér” még mindig ragaszkodik a saját „én idejéhez”. Amikor elvonul - mert a királyok néha elvonulnak - a világ összes ideje a miénk Baloo-val, mindenféle féltékenykedés nélkül.

Sokan kérdezik, hogy mennyivel több meló két kutya, mint egy? Hát nem tudom, nekem ez nem meló..:-D

Na jó, amikor eső után hazaérünk és 2 kutyát kell lezuhanyozni, az azért nem egyszerű, de ez egy életforma. Igen, van szőrük, ami hullik, néha koszosak és lehet, hogy kettővel többet kell porszívóznom hetente, mint előtte, de – csak, hogy egy dolgot említsek - kávéztatok már két kutyával az öletekben reggelente? Nem? Hát…

"Egy kutyát erőszakkal könnyű engedelmessé tenni, de a hűségét így nem lehet megszerezni."

/Wilbur Smith/